Hát igen, az ősprobléma... Pedig itt már igazán megszokhattuk, hogy a poszt képek zömét nem értelmezhetjük a maguk tárgyias konkrétságában, a ránk gyakorolt hatást nem adhatjuk vissza egyetlen gondolat közléseként, mert a nyelv racionalizálni kényszerít, szabályai pedig nem tűrik a többértelműséget. Mint jelen esetben is, amikor a kép lényegében nem "ábrázol" semmi szenzációsat, meghatót, felkavarót, nem leplezi le a muslincák vagy a leánykökörcsinek családi életét. A témát és a technikai megoldást nem tudjuk bölcs következtetések levonása érdekében egymásra vetíteni. Tényleg, olykor, zavarba ejtő, hogy a képet szinte(!!!) semmi vagy csak egy vékony hártya választja el a banális vagy a technikailag rontott felvételektől. Szóval a lényeg ez a szinte semmi, hártyavékony valami. De egyszerűbben úgy is meg lehet fogalmazni: amit nem lehet, azt nem kell megérteni. A saját olvasatod az érvényes.
Endre! Téged sem lehet átverni, ha képekről van szó.(Bár akadtok itt néhányan:-)) Szóval az volt a feladat, hogy kell néhány képet készíteni, és Bara éppen ott volt, Én meg lenyomtam a gombot, s azon gondolkodtam hogy miről szól a kép. Így lett volna a címe a magányos kőgyűjtő kirakósdit játszik, csak azt kicsit rövid címnek találtam. :-):-)
10 megjegyzés:
So deep in thought... Captured beautifully.
I identify
XXXL
Leheletfinom kidolgozás! Megkapó hangulatú.
Te, ez olyan ősemberes, ősasszonyos hangulatú lett... (ami nem azt jelenti, hogy nem tetszik, mert tényleg, csak nem értem:-) )
Hát igen, az ősprobléma... Pedig itt már igazán megszokhattuk, hogy a poszt képek zömét nem értelmezhetjük a maguk tárgyias konkrétságában, a ránk gyakorolt hatást nem adhatjuk vissza egyetlen gondolat közléseként, mert a nyelv racionalizálni kényszerít, szabályai pedig nem tűrik a többértelműséget. Mint jelen esetben is, amikor a kép lényegében nem "ábrázol" semmi szenzációsat, meghatót, felkavarót, nem leplezi le a muslincák vagy a leánykökörcsinek családi életét. A témát és a technikai megoldást nem tudjuk bölcs következtetések levonása érdekében egymásra vetíteni. Tényleg, olykor, zavarba ejtő, hogy a képet szinte(!!!) semmi vagy csak egy vékony hártya választja el a banális vagy a technikailag rontott felvételektől. Szóval a lényeg ez a szinte semmi, hártyavékony valami. De egyszerűbben úgy is meg lehet fogalmazni: amit nem lehet, azt nem kell megérteni. A saját olvasatod az érvényes.
Ott van ez konkrétan is: a régész tízperces szünete.
:)
deszép
Bara?
Endre!
Téged sem lehet átverni, ha képekről van szó.(Bár akadtok itt néhányan:-))
Szóval az volt a feladat, hogy kell néhány képet készíteni, és Bara éppen ott volt, Én meg lenyomtam a gombot, s azon gondolkodtam hogy miről szól a kép. Így lett volna a címe a magányos kőgyűjtő kirakósdit játszik, csak azt kicsit rövid címnek találtam. :-):-)
5*
jó ez, te!
.
the personal place to escape... so intimate!! so good!
Megjegyzés küldése