A Kastély elejére emlékeztet,amikor K.-t nem hagyják aludni a szalmazsákon,és cipőstül fekszik rajta,mindenki a feje fölött beszél.Az ágy,mint menedék,mint biztosnág,és ennek a biztonságnak a kiírtása,ami Kafkára oly jellemző,nekem ez jut eszembe a képről,és ez nagyon jó.Jó fotó,grat!
Nagyon bátor jó fotó. Máté megjegyzése is elgondolkodtató, bár más jut eszembe. Csak féle ne legyek értve... A nyomorúsággal nem szívesen szembesül az ember, ha lehet, elkerüljük, elhárítjuk. Az álszociófotó - a la más fotószájt - is lényegében egyfajta elhárítás. Az elhárítás paradox módon maga a lefényképezés. Amikor részeg, vagy nyilvános helyen alvó és akaratnyilvánításra képtelen hajléktalanokat reflexszerűen lefotózunk - bele a pacekba! - (ez most általános alany!), és elégedettem tovább sétálunk. Vagy Kafkáról kezdünk beszélni.
Kedves Sisi, lehet, hogy túl korán van, de nem teljesen értem...Bár az igaz, hogy nem akar az ember szembesülni az ilyen helyzettel , legfeljebb szemben sülni...Azt gondolom, hogy van az a fajta fotózás, amit te mondasz, hogy "hú dejó téma és szegény ember.." kombináció, illetve van aki továbbgondolja a helyzetet..Amúgy nehézügy...engem felkértek hajléktalanokat fotózni egy erre specializálódott intézményben, nem volt könnyű...de azt hiszem nem áll távol tőlem, tudod, "deviáns" vagyok és imádom a szemlesütős dolgokat hátha lassan kinyílik...
Igen,igen! Én nem is annyira a képről beszéltem, mint inkább a befogadásról és a visszacsatolásról. A képpel tehát semmi bajom. Máté megjegyzésével sem, hisz reflexiója épp a képet intellektualizálta, emelt szinten fogadta be. De ez az intellektualizálás olvasatomban valamiféle teoretikus, metafizikai síkra tereli a kép befogadását a kafkai asszociáció révén. És ebben érzek valami vitára késztetőt. Valamit, amit tisztázni kellene, értelmezni, megvizsgálni. Tudniillik, nem belemagyarázásról van szó, hisz a kép a maga nyomasztó megfogalmazásával joggal ébreszthet párhuzamot Kafka világával, de egy valóságszülte helyzetet metafizikai szinten látni, valamiféle hárítás a szememben.
De: a szociofotó csak akkor "hatásos", ha a tartalma közvetett és nem közhely, vagyis nem azt mutatja, amit nap mint nap láthatunk. Ez végül is minden jó képről elmondható, de a szociofotó - az alanyok kitettsége, védtelensége miatt - mindig is az egyik legnehezebb téma volt/van/lesz.
12 megjegyzés:
Gyönyörű!
Gyönyörű!
Ez mindent kétszer mond, mindent kétszer mond?
Köszönöm köszönöm:)
A Kastély elejére emlékeztet,amikor K.-t nem hagyják aludni a szalmazsákon,és cipőstül fekszik rajta,mindenki a feje fölött beszél.Az ágy,mint menedék,mint biztosnág,és ennek a biztonságnak a kiírtása,ami Kafkára oly jellemző,nekem ez jut eszembe a képről,és ez nagyon jó.Jó fotó,grat!
talplecke
Very original point of view!
máté:köszi, ez a "lényeg"...
wan:thanks
Nagyon bátor jó fotó.
Máté megjegyzése is elgondolkodtató, bár más jut eszembe. Csak féle ne legyek értve...
A nyomorúsággal nem szívesen szembesül az ember, ha lehet, elkerüljük, elhárítjuk. Az álszociófotó - a la más fotószájt - is lényegében egyfajta elhárítás. Az elhárítás paradox módon maga a lefényképezés. Amikor részeg, vagy nyilvános helyen alvó és akaratnyilvánításra képtelen hajléktalanokat reflexszerűen lefotózunk - bele a pacekba! - (ez most általános alany!), és elégedettem tovább sétálunk. Vagy Kafkáról kezdünk beszélni.
Kedves Sisi,
lehet, hogy túl korán van, de nem teljesen értem...Bár az igaz, hogy nem akar az ember szembesülni az ilyen helyzettel , legfeljebb szemben sülni...Azt gondolom, hogy van az a fajta fotózás, amit te mondasz, hogy "hú dejó téma és szegény ember.." kombináció, illetve van aki továbbgondolja a helyzetet..Amúgy nehézügy...engem felkértek hajléktalanokat fotózni egy erre specializálódott intézményben, nem volt könnyű...de azt hiszem nem áll távol tőlem, tudod, "deviáns" vagyok és imádom a szemlesütős dolgokat hátha lassan kinyílik...
Igen,igen!
Én nem is annyira a képről beszéltem, mint inkább a befogadásról és a visszacsatolásról. A képpel tehát semmi bajom. Máté megjegyzésével sem, hisz reflexiója épp a képet intellektualizálta, emelt szinten fogadta be. De ez az intellektualizálás olvasatomban valamiféle teoretikus, metafizikai síkra tereli a kép befogadását a kafkai asszociáció révén. És ebben érzek valami vitára késztetőt. Valamit, amit tisztázni kellene, értelmezni, megvizsgálni. Tudniillik, nem belemagyarázásról van szó, hisz a kép a maga nyomasztó megfogalmazásával joggal ébreszthet párhuzamot Kafka világával, de egy valóságszülte helyzetet metafizikai szinten látni, valamiféle hárítás a szememben.
tetszik a kép!
távol áll tőlem az elmélkedés...
De: a szociofotó csak akkor "hatásos", ha a tartalma közvetett és nem közhely, vagyis nem azt mutatja, amit nap mint nap láthatunk. Ez végül is minden jó képről elmondható, de a szociofotó - az alanyok kitettsége, védtelensége miatt - mindig is az egyik legnehezebb téma volt/van/lesz.
-
Megjegyzés küldése