Poszt 1: Észt tengerpart

2008-02-09

Észt tengerpart

9 megjegyzés:

Kepes Jozsef írta...: voltam hajdanán az észt tengerparton, de már ez a kép meg a felhőszárogatód ugrik be, ha valaki emlegeti ;); 09 február, 2008 23:07
Mácsai Ferenc írta...: Nekem a Várnai tengerpartot juttatja eszembe, pedig sohasem jártam ott. :); 10 február, 2008 20:45
Kepes Jozsef írta...: sisi nagyon tudja adni a létezett hangulatát ;); 10 február, 2008 22:14
sisi/ Feltóti sándor írta...: Köszönöm mindkettőtöknek, hogy figyelemmel kíséritek a képekre adott megjegyzéseket, bár már az árnyékomat is szeretném letaposni, ha arra gondolok, hogy itt mindenki csak a nagy Művészt adja és baszik más képére csak egy meggymagot is köpni. Hát kik és kik előtt akarnak itt a fotós mennyországba menni?; 11 február, 2008 22:49
Mácsai Ferenc írta...: Nyugi Sisi! Van az úgy velem is, hogy látok egy képet, és nem vág mellbe. Nem is értem, nem is érzem a hangulatát, így aztán inkább csöndbe maradok, nem akarok hülyeséget dumálni. Meg olyan is volt már, hogy egy képet eredetileg nem túl jónak ítéltem, de belerágta magát az agyamba, s évek múlva is elő-előjött.; 13 február, 2008 18:11
Kepes Jozsef írta...: sisi, nem vagyok a szavak embere (se) de miért várod ebben a képözönben, hogy sokan sok képre bőven reagáljanak? Ez az oldal se jobb, a hozzászólások rövid tetszésnyilvánításokból állnak, kirívó a nemteszés beírása.
legfeljebb itt a kísérletező kedv és az átlagszínvonal azért jóval magasabb mint egyéb helyeken.
pontozni nem kell, az ember arra reagál, ami kicsiben (a bélyegképben) is mutat valahogy. szerintem ez az aláírós műfaj a maga kiszámíthatatlan válaszaival egyáltalán nem kedvez a bármiről való diskurzusnak.; 13 február, 2008 19:42
sisi/ Feltóti sándor írta...: Volt egy pillanat, amikor ellenállhatlan késztetést éreztem arra, hogy ne gyakoroljam a freudi elfojtást, miközben azt érzem, hogy affektált udvariaskodásunkkal leplezzük a mondanivaló hiányát, és formális bekukkantásokkal helyettesítsük, hogy nincs miért igazán kommunkiálni - vagy gyerekes, bennfentes fecsegéssel érzékeltessük mennyire meghitt viszonyban vagyunk itt nemcsak képekkel, hanem képek alkotóival - kétfelé fejt ki rossz hatást. Nem ösztönöz fejlődésre, elslamposít, önkritikátlanságba visz. És fordítva is igaz, nem születnek megtermékenyítő gondolatok, nincs ami inspiráljon stb. Ezt sajnos valamiféle kor- és stílustünetnek érzem. A kísérleti művészet vagy tovább élő modernizmus azzal, hogy remekül beépül az intézményes struktúrákba, egyik legfontosabb, sőt kötelező hagyományát rúgja fel, az informalitásból következő kritikus, bálványdöntögető, képmutatást leleplező igazmondást, spontaneitást. És nemcsak a "kortárs" művészeti berkekben látom ezt - ott érthető, mivel pénzről van szó, nem sokról, de a kis pénz is pénz -, hanem mintha itt is ez bontakozna ki. Még mielőtt penészesek lennének itt a falak, hát böffentettem egy félhangosat. Most aztán van, aki reagált rá, és van, aki adja a jól nevelt süketet.; 14 február, 2008 20:03
sisi/ Feltóti sándor írta...: Valami baj van ezzel a rendszerrel, akárhányszor próbálok kilépni, duplázza a szöveget. Echo lettem, és csak a magamét fújom?
-:)); 14 február, 2008 20:17
Kepes Jozsef írta...: :)

:)

sisi, soha nem találkoztunk, és fennáll az esélye hogy nem is fogunk, miért várod el így személytelenül, hogy úgy menjenek a dolgok, mint a dunaújvárosi fotóköti találkozókon? ;-); 14 február, 2008 20:24