2007-06-19

Adolfon

4 megjegyzés:

sisi írta...

A formátum nem forma, és ez elégséges felismerés, hogy kiindulásul válasszuk, hogy értsük meg ezt a képet. A forma az, ami a formátumban belül van: képszéltől képszélig, fel, le. Kusza, sivár, rendezetlen világ, amikor a szemnek lendületet kell vennie, hogy becsukhassuk egy pillanatra, ha elmegyünk mellette, de a kijelölt útvonalat se veszítsük el. Azonban ha képem látjuk, valami tartalomfélével kell megtöltenünk, hogy a forma elnyerje okát és célját. Már csak azért is, hogy a képet ne azonosítsuk annak témájával, ami sem nem forma, sem nem tartalom, sem nem formátum és nem is jelentés. Szemlélni kell, és a szemünket sem csukhatjuk be. Szemlélni azt, amit kiválasztottál: nem becsukott szemmel. Nem könnyű feladat, mert ellentétes reflexekre kényszerít: kinyitni, amikor bezárni szeretnénk, és megállni, amikor tovább akarunk lépni. Nyugtalanítani, mert akkor nyugodnánk meg, ha azt képzeljük, hogy el lehet felejteni ezt a kuszaságot, otthontalanságot, mindennapjaink lidérces szegényességét. Ha már ezek között a díszletek között közlekedünk nap nap után.

Katjusa írta...

mit nekem felejtés...folyton ezt keresem;)

Porkoláb Zsófi írta...

.,-

Katjusa írta...

most látom csak, Zsófi:)...köszönöm, hogy jeleztél;)